„Csinálni valamit az egy dolog, de ugyanazt jól csinálni, na az a kihívás!” Igaz ez különösen az építészetre! Egy családiház felépítése a legtöbb ember számára azt a gondolatot hordozza, hogy „ugyan, tudnék én olyat építeni…” Na de konkrétan milyet is?
A legtöbben az építkezést az alaprajzzal kezdik és próbálják a tereket úgy felmérni, megtervezni, hogy az érdekes legyen, praktikus és jól érezzék magukat banne. Az, hogy milyenek lesznek a fények az adott helyen és mennyire lesz élhető a beltér legtöbbször már csak akkor derül ki, amikor a bútorok kerülnek a helyükre, ilyenkor történhet, hogy, a ház „sötét lett” vagy „nyugtalan” és bár meg lehet próbálni ilyenkor a színekkel és a világításokkal korrigálni, de legtöbbször ez csak félsiker.
Hogyan lehet ezt elkerülni? Ismernünk kell hozzá egy kis fizikát, egy kis földrajzot, némi biológiát és ergonómiát és ezek birtokában egyáltalán nem olyan bonyolult jól tervezni.
I. Fizika – a fény
A fény egyrészt anyag természetű, másrészt hullám természetű jelenség, aminek különböző hatásai vannak de a legfontosabb említenünk:
- Látható és nem látható fényjelenség
- Hősugárzás
- Kémiai hatások
- Biológiai hatások
Az első kettőt érzékeljük a legélesebben és ezek a legfontosabbak a számunkra az épületek és az élehetőség szemszögéből. A tárgyakról visszaverődő fényt érzékeli szemünk, ez alapján tájékozódunk, a tárgyakat, felületeket a fény felmelegíti, ami a külső hőmérséklet tükrében lehet hasznos vagy hátrányos.
A megvilágított részeken mérhető a fényerősség, a megvilágított és nem közvetlenül megvilágított területek közötti különbség a kontraszt. ami abból a szempontból fontos nekünk, hogy a két terület között a szemnek alkalmazkodnia kell a fényviszonyokhoz.
II. Földrajz
A naptól az év folyamán mindig változó szögből kapjuk a fényt, az égen „eltérő utat jár be”, nyáron magasabbat, télen alacsonyabbat, ezért az épületek belsejét is másképp világítja be, és másféle fényhatást is okoz, változik a fényerő és ezzel a kontraszt is. Az épület ablakainak mérete, tájolása, árnyékolása alapvetően befolyásolja azt, hogy mennyit kapunk ebből a fényből és az épület mely részeire. Természetesen a hőmérsékletet is befolyásolja, hiszen télen ez a hő hasznos és kellemes, nyáron pedig kifejezetten hátrányos amit legtöbbször klímával kell kompenzálnunk.
III. Biológia
A szemünk a tárgyakról visszaverődő fényt érzékeli. Mivel elég érzékeny „műszer” ezért a túl erős fény nemcsak elvakíthatja, hanem kárt is tehet benne, ezért a pupillánk megfelelően szűkebbre zár ahhoz, hogy a kellően kevés fény juthasson be. Ha viszont egy helyiségben nagyon élesek a kontrasztok, nagyon változó a megvilágítás, akkor a szemizmoknak sokat kell dolgozniuk, ami kimeríti és hosszú távon károsíthatja a látásunkat, ebből ered a bevezetésben megfogalmazott fejfájás és később ez látás romlásba torkollik.
IV. Ergonómia
Egyik alaptétel az ergonómiában a világítással kapcsolatos területén, hogy akkor jó a megvilágítás, ha egy méteres távolságon belül a kontraszt nem változik 30%-nál nagyobb mértékben, így nem fárasztja a szemet, így komfortosak a fényviszonyok. Emellett természetesen fontosak a megfelelő színek és alapvetően befolyásolják a hangulatunkat gyakran nem is tudatosan, de ha a fényviszonyok elfárasztanak azt érezzük meg legelőször.
Ezeknek a szempontoknak a beintegrálásával terveinkbe sok későbbi problémát kerülhetünk el. A tájolással kapcsolatban elsősorban a direkt fénnyel tudunk kalkulálni, amiben segítséget nyújthatnak a kalkulátorok, melyek segítségével a nap állását tudjuk figyelembe venni a kijelölt szélességi körön az év folyamán. Egy kis matematikai számítás segítségével könnyedén ki tudjuk számolni azt, hogy ablakainkon, üvegfalainkon hová fog jutni közvetlen napfény és a környezetből felbecsülhetjük, hogy mennyi fény juthat a többi részre.
Ha pedig alapvetően a napjárás figyelembevételével tervezi épületét, akkor a megfelelő árnyékolással korrigálva nemcsak kiváló fényviszonyokkal rendelkező életteret nyer, hanem csökkennek fűtési és hűtési költségei is.
