..:: Információk

Tudta-e..?
hogy egy irodaépület esetén a hűtési költség meghalathatja az éves fűtési költség összegét is?
A mai korszerű irodaépületek nagy üvegfelületei kellemesebbé teszik a teret és a megjelenést, azomban úgy ejtik csapdába a napsugarakat mint az üvegházak. A hűtés mindig 3-5-ször több energiát igényel, mint a fűtés, így a légkondícionálók jelentősen megnövelhetik a számlákat...

bővebben

..:: Szeretne hírlevelet kapni?

..:: Honnan talált oldalunkra?
..::Partnereink
Becker csőmotorok és vezérlések
Szállításban partnerünk a Magyar Posta Logisztikai szolgáltatása
Roger Technology
Selt Sunprotection
Somfy
 
 

A A A

Nyílászáró-technika

 

Ha a hőszigetelésre és a nyílászárókra terelődik a szó mindenki azonnal a műanyag ablakokra gondol, amikről az akciós szórólapokat tömik a postaládákba, hirdetve, hogy mind jó és válasszuk az olcsóbbat. Valóban így van?

 

Ma már rengeteg különféle szerkezet közül választhatunk a piacon, neves és névtelen gyártók sokaságától és a válság előtti idők építőipari dömpingjéből nagyrészt a túlkínálat és az akciók maradtak meg. Persze jól szigetelő ablak mindenképp előnyös, de nem szabad megfeledkezni, hogy közel sem mindegy, hogy milyen áron. Angliában a mai napig túlsúlyban vannak az 1-rétegű ablakkl szerelt lakóépületek és ezzel a technikával a mai napig gyártanak ott mobilházakat is. Nálunk már a '70-es évek óta csak dupla ablakokat lehet kapni, ami szembetűnő különbség és nem csupán az éghajlattal és a földrajzi eltérésekkel magyarázható. Hogy kissé rendbe tegyük a felmerülő kérdéseket és anomáliákat korábbról kell elindulni.

 

A legtöbb gyereknek ha a kezébe adnak egy ceruzát, hogy rajzoljon egy ablakot szinte ugyanaz történik, rajzol egy négyzetet és tesz bele egy keresztet. Esetleg rajzol még mellé zsalugátert is. A jól ismert és évszázadok során belénk ivódott definíciója az ablaknak egy keret, két szárny. A szerkezet eredete évszázadokra nyúlik vissza, és többé-kevésbé változatlan megoldások voltak jelen egészen az utóbbi évtizedekig, mikor szempont lett a komfort és az energiatakarékosság.

 

A komfort ugyan régen is szempont volt, hiszen a korai megoldások még nem tudtak elegendő hőt bent tartani az épületben és gyakran kiegészítették a lakó és hálószobák ablakait belső zsalugáter-szerű fa ajtókkal, melyekből sokat még ma is megtalálunk a régi belvárosi nagypolgári házakban. Ez a szerkezet még az 1-rétegű ablakok korából származik és elég hatékonyan tudta bent tartani a hőt a fa előnyös tulajdonságai miatt. Persze ezek a falszerkezetek és a beépítési mód sem tudta még követni azokat az elvárásokat amelyeket a komfort igénye teremtett. A kinti téli hőmérséklet 100 évvel ezelőtt is hasonló szélsőségeket mutatott, mint ma, a beltérben viszont a ma megszokott 23-25 Co fok helyett 30 éve még a 20-21 Co, 50 éve a 18 Co korábban pedig még alacsonyabb hőmérséklet volt a megszokott. Az életmód is eltért, ma sokkal kevesebbet mozgunk otthon, tévé nézéssel, netezéssel a fűtött szobában is fázhatunk, míg üzemi körülmények között mondjuk egy műhelyben 18 Co is bőven elegendő, sőt kellemesebb érzés ha az ember aktívan mozog.

 

Az ergonómiai és komfot szempontokat persze folyamatosan követte a technika. Az '50-es évek tégla társasházai már mind dupla ablakokat kaptak, akárcsak a '60-as évektől terjedő kockaházak. A jól bevált gerébtokos rendszer kitartott egészen a '80-as évekig miközben már a '70-es évektől elkezdte leváltani a csatoltszárnyas majd a Teschauer rendszer. Ezek már eleve a nagyobb hőkülönbség fenntartására és a komfortos kezelésre törekedtek, de a '80-as évekre nálunk is megjelentek a műanyag ablakok. A szabad piaccal együtt újabb és újabb megoldások jutottak el hozzánk, kielégítve minden igényszintet az egészen egyszerű kisipari típusok kaphatóak voltak párhuzamosan a nívós és minőségi termékekkel. Azóta pedig az utóbbi 10-15 évben a hőszigetelt dupla üvegek, majd a 3-rétegű megoldások, a "gáz-töltésű' kivitelek, a fóliák, a sokkamrás kialakítás beivódott a köztudatba és az emberek többsége a hangzatosabb marketing, a jobb "tálalás" alapján dönt, remélve, hogy sikerült jól választania a következő 20-30 évre.

 

A válság kitörésével nemcsak az árak estek le, gyártók mentek tönkre, hanem egyesek arcátlan minőségű selejt előállításával próbálnak nyerészkedni. Persze jól hangzik a német profil meg az ingyen-redőny akció, de mint tudjuk semmi sincs ingyen. Ráadásul miért csak 20-30 évre döntenénk egy olyan esetben amikor sok pénz forog kockán és az ablakcsere vagy az átépítés nem kis felfordulással jár. A szigeteléstechnika és a falazatok fejlődésével megváltozott  az ablakokkal szemben támasztott igény is, hisz mindannyian hallottunk már penészedő falakról, meg hogy az ablakba szellőztetőt kell vágni, meg hogy egészségtelen és még sorolhatném, de tényleg így van?

 

 A legfontosabb először is tisztában lennünk azzal, hogy milyen falazatba és milyen módon építjük be az ablakot és milyen is az az ablak amit be akarunk építeni. A falazatokról és a szigetelési rendszerekről bővebben már készítettünk egy tájékoztató és az egyik blog bejegyzés is érinti a témát, érdemes elolvasni mindkettőt, mert itt már nem kerülnek részletezésre. A falazotot a hozzá tervezett szigeteléssel kell alapul venni, hogy elindulhassunk a kiválasztásban. A hőszigetelés és a falazó anyag lambda értéke és vastagsága alapján ki kell kalkulálni a harmatponti határt valamint a fagyponti határt, hogy a kiválasztott ablakot helyesen tudjuk a falszerkezetbe illeszteni.

 

Az új építésű falszerkezetekre jelenleg (2013 október) az építési szabvány legfeljebb U=0,45 W/m2K értéket enged meg. Szemben a régi '70-es évek kockaházainak falazataival melyek gyakran meghalatták a 2 W/m2K-t is a mai napig állnak ez már egy jóval takarékosabb előírás de ha figyelembe vesszük a ma megszokott nagyobb lakóterületet és magasabb hőmérséklet komfortot, akkor az energiafogyasztása ezeknek a házaknak nem olyan radikálisan kisebb mint várható lenne a számok alapján és még így is elmarad a passzív házak által megkövetelet 0,15 W/m2K-től.

 

Ezekkel szemben egy átlagos a piacon kapható hőszigetelt műanyag ablak szigetlőképessége még most is 1,2-1,6 W/m2K, egy jó minőségű típus már 0,9 alatt van, egy felső kategóriás termék pedig 0,6 alatti értéket is képes produkálni. Természetesen ezek az értékek a teljes szerkezetre vonatkoznak üveg+keret együtt. De milyen más megoldások vannak ezen kívül?

 

Fa ablakokat a mai napig is gyártanak, igaz nagy a szórás a típusok között, mert 1,1-2,1 W/m2K értékig sok típus kapható a piacon. Tehát összességában a korszerű fa ablakszerkezet tudják azokat a hőszigetelő értékeket mint a műanyag ablakok többsége.

 

Alumínium szerkezetek is kaphatóak, melyek ma már hőhídmegszakított kialakításúak ráadásul a legkorszerűbb felépítésű szerkezetek igen nagy méretek megvalósítását teszik lehetővé, rejtett zsanérokkal, motoros meghajtással és hasonló értékekre képesek, igaz egyes típusoknál az űrkutatásból ismert Aerogel szigetelőanyag alkalmazása révén, mivel alapvetően az alumínium igen jó hővezető.

 

Léteznek kombinált szerkezetek is, alumínium-fa illetve alumínium-műanyag. Míg az előbbi a fa esztétikáját hozza el belterünkbe és az alumnium időtállósága dacol az elemekkel, addig a utóbbi inkább árával kedvezőbb alternatíva a tisztán alumínium szerkezeteknél.

 

A felsorolt főbb szempontokat egy táblázatban lehet igazán szemléletessé tenni

 

 Fa MűanyagAlumínium Alu-fa
Alu-műanyag
Átlagos hőszigetelő képesség
 1,1-2,11,2-1,6
1,7-2,1
1,6-2
1,1-2
Legjobb típusok hőszig. kép.
 1,10,5
1,2
1,1
0,9
Várható élettartam
 30 év
20-40 év
30-80 év
40-100 év 40-80 év
Árfekvés
 közepes  vagy magas
alacsony vagy közepes
magas
nagyon magas közepes
Karbantartási igény
rendszeres ellenőrzés, UV védelem megújítása, zsanérok rendszeres utánállítás, víznek kitett részek ellenőrzéses
ritkán zsanér utánállítása
ritkán zsanér utánállításaritkán zsanér utánállítása, a belső fa felület ápolása ritkán zsanér utánállítása
Legnagyobb osztatlan szárny méretek
120-140 x 140-160 cm
 120-150 x 210-220 cm
150-160 x 230-250 cm
 150-160 x 230-250 cm 150-160 x 230-250 cm
Felhasználási cél
elsősorban háztartásiháztartási vagy ipari
elsősorban ipari
elsősorban háztartási
háztartási vagy ipari

 

A fentiekből kitűnik, hogy az ablak kiválasztásan nem pusztán pénztárca, esztétika és hőérték kérdése, hanem fontos szempont a méretek, az igénybevétel és a karbantási igény is. Nyilvánvaló okokból itt csak a háztartási igénybevételekről lesz szó és a legjobb ár/érték arányra törekedve egyúttal a legkaotikusabb típust a műanyag ablakokat emeljük ki.

 

Ez egyúttal az a termékkör amivel a legnagyobb átveréseket hajtják végre egyesek és ez az amiben a legjobban elrejthetőek azok a különbségek, melyek alapvetően tudják befolyásolni egy termék értékét. Vegyük sorra azokat a jellemzőket, amiket egy műanyag ablak kiválasztásánál figyelembe kell venni. Bár sok gyártó van a piacon, de csodák ezen a területen sincsenek, mivel a műanyag granulátum amiből készül az mindegyik típunál hasonló árban van, az UV stabilizáló adalék szintén, a kívülről akrillal borított vagy Renolit fóliás típusok értelemszerűen drágábbak, de a belső merevítő acélokban, a vasalatokban sem rejlenek óriási árelőnyök ezért ha mindent összevetünk sosem a legolcsóbb a legjobb választás, mivel minél olcsóbb valami annál inkább a minőség rovására tud csak az lenni, neves gyártók termékeit pedig nem lehet megvenni egy racionáli ár alatt.

 

  • Elméleti hőszigetelő képesség - azért elméleti, mert az üvegre és a tokszerkezetre kalkulálják, de fajlagosan, és négyzetméterre vetítve, tehát igazából csak távolabbi viszonyban van az ablak valódi lambda értékével. Sokan kiírják, hogy a szerkezetük tudja az 1,1-eb vagy jobb értékekeket, de előfordul hogy a gyártói ajánlásból kiragadják a mérési csúcsértéket, és ezt más üvegezési rendszerrel vagy más zárszerkezettel, vasalattal kínálják. Ilyen esetben már jelentős eltérések lehetnek a valósághoz képest.
  • Kamrák száma. Pár éve ölre mentek egymással a gyártók kinek áll több kamrából a profilja, de csak azt érték el, hogy a marketingesek munkája révén ez legyen az egyik döntési szempont. Persze mindenki eladni akar, de azért itt sem olyan egyértelműek a dolgok. A kamrák szerepe a szerkezetben egyrészt légréteg képzése, ezzel a szigetelés javítása, másrészt, hogy merevebbé tegyék a szerkezetet. Ez egészen addig jutott el, míg egyik gyártó már vasalat helyett pusztán műanyag kamrákkal merevítette a szárnyprofilját ami nem rossz alapvetően de a spórolás ára kisebb gyártható mérettartomány lett a kisebb merevség miatt. Három éve még 5 kamra volt a megszokott ez mára 8 karmás kialakításra fejlődött, de lehetne akár 70 kamrás is, ez csak az extrúder szerszámon múlik a kérdés mindig az, hogy milyen ügyesen oldják meg a mérnökök az adott profil esetén a hővezetés minimalizáslását a szerkezet minél nagyobb fokú merevsége mellett
  • Profilméret - itt is jelentős a fejlődés, hiszen a mind mechanikai mind hőtechnikai szempontból elavult 60mm-es mérettől eljutottunk a 85-90mm-es profilokig, melyek nagyobb szilárdsággal és jobb hőszigetelő képességgel bírnak. Persze gyárthatnának 200mm-es profilokat is, csak az borzasztó rondán nézne ki, a kihívás mindig abban van, hogy az adott keresztmetesztű profil milyen jellemzőkkel bír.
  • Záróélek - hőszigetelt szerkezet vagy sem, de az egy gumiéllel tömített típusoktól végre eljutottunk a 2 majd a 3 éllel tömített típusokig. Ezek előnye, hogy több rétegben fogják meg a levegőt kül- és beltér között, így jobban szigetelnek hőt és hangot ráadásul a párakondenzáció és ezzel az ablak befagyása is gyakorlatilag megszűnik.
  • Léghang-gátlás - ez részben múlik a profilok és az üvegléceken, nagyban múlik az üvegek kialakításán, így ha szempont az, hogy szeretnénk kizárni a zajt, akkor a súlyosabb és ezzel hatékonyabb 3 rétegű vagy újabban 4 rétegű rendszerek az előnyösebbek.
  • Üvegezési rendszer - külön tudomány. Az, hogy dupla üveg az alapvető, a gáztöltés is megszokott, lassan már a "low-e" és még jó pár műszaki jellemző is beleivódik a köztudatba, de a rétegek száma mellett a fejlesztők más korszerű megoldásokat is találtak, így kombinálják az üvegeket fém-füstös bevonattal a hővisszaverés és az UV-védelem érdekében, de kaphatóak olyan üvegszerkezetek is, melyekben a külső és a belső üvegréteg közé két üvegszerűen átlátszó akril lap kerül, így extrém alacsony hőátbocsájtási tényezővel bír. Léteznek biztonságifóliával ragasztot üvegek, melyeket nem lehet betörni vagy kővel bedobni és persze számos más korszerű megoldás. A lényeg itt is a józan ár/érték arány megtalálása.
  • Vasalat - komoly költségtényező. Az ablakok árához elég sokat tud hozzátenni a korszerű és minőségi vasalat ráadásul a beszerelésükhöz a szaktudás mellett korszerű géppark is szükséges. A vasalatok a tartósság és a könnyű, komfortos használat mellett biztonsági szempontból is jelentősek, de ugyanígy befolyásolják a szerkezet élettartamát is, hiszen egy elrepedő zamak öntvény csap vagy elnyíródó lágyabb acélból készült szem hatására legrosszabb esetben be is zuhanhat egy ablakszerkezet, ami egy 50-100 kilós kivitelnél veszélyes is lehet.

 

A megalapozott döntés érdekében mindig alaposan járjanak utána a fenti szempontoknak és mindig ragaszkodjanak:

  • Válallkozói szerződéshez
  • Számlához
  • CE-minősítéshez
  • Garancialevélhez