Shopping Cart

Hívjon minket: +36 20 261 2929

Ingyenes szállítás 100 000 Ft fölött

Classic aluredőny, vakolható kivitel

Hőszigetelés és aluredőny

Egyre jobb és fejlettebb szigetelőanyagokat használunk, egyre újabb falazati rendszerekbe. 10 éve még a szigetelés sem volt olyan mértékben elterjedt mint most, ráadásul a mai korszerű téglák U-értékben már kétszer, háromszor jobb hőszigetelők, mint akkor voltak. A falazási technológia is sokat fejlődött, hiszen a vékony habarcsok, a precíz kialakítású falazaó elemek, a nút-féderes rögzítési módok ma már alapvető dolgok, de már az is elfogadott például, hogy a Wienerberger egyes tégláihoz már nem is cemenkötésű habarcsot hanem speciális ragasztóhabot árul, mely polymer alapú szintetikus anyagával alkot kötést a téglák között lég és pórusmentesen.

 

Vakolható redőny beépítése vékony szigetelés esetén

A különböző szigetelőanyagoknál is hatalmas a fejlődés, egyre jobb Lambda értékű anyagokat fejlesztenek mind az expandált habokból, mind a szálas szigetelő lemezekből, ezek mellett pedig a zárt cellás PUR szigetelés egyre inkább terjed mind táblás, lemezes, vagy éppen szórt formájában.

 

Bár az eszközeink és anyagaink egyre fejlettebbek, a beépítési szaktudás szinte alig mozdul el a nulláról. A nyílászárók beépítését sokszor még mindig az úgynezvezett “mester” végzi, akinek az a legkényelmesebb, hogy beteszi a fal síkjában középre. Ami pedig magával vonja azt, hogy körben a látszó tégla részeket szigeteléssel borítani kell, hogy ne maradjon hőhíd. Bár a mai ablakok 80-90-100mm-es profilokból készülnek, de fölöttébb kényelmetlen probléma, amikor a kávára ráfordul a szigetelés és csökkenti a rendelkezésre álló helyet árnyékoló beépítéséhez. Ha szabályos vastagsággal fordulnak be, akkor legtöbbször a lefutó belelóg az ablaknyílásba, ami azért is kellemetlen, mert a redőny rögzítése nem az ablak ideális hőtechnikai és mechanikai teherviselő részén történi, hanem annál bentebb a nyílás felé, ha pedig próbálnak a lehető legkevesebbet rátakarni “jó lesz az befordulás 1 centivel is…“-alapon akkor meg az elégtelen hőszigetelés következményeit viseli a megrendelő a következő 20 évben.

 

Falazati rétegek

Hogy miként kellen ezt jól csinálni? Egyáltalán nem bonyolult, igaz meg van a saját épületfizikai és szigeteléstechnikai tananyaga. Röviden összefoglalva is érthető mire kell figyelni, csak pár alapvető fogalmat kell tisztázni hozzá.

 

A fal szerepe

  • Tartóelem
  • Határol kül és beltér között
  • Szigetel
  • Hőt tárol
  • Párafizikája van

 

A szigetelés szerepe:

  • Minél nagyobb különbséget tudjon tartani a kinti levegő hőmérséklete és a fal hőmérséklete között.
  • Lassítja a hőáramlást
  • Párafizikája van (vagy párát zár és akkor nincs)

 

Miért fontos ezt így taglalni? Mert ha jól választjuk ki a falazó anyagot és a szigetelést lehetőség van arra, hogy a falat “tehermentesítsük” a szigetelő és a párafizikai szereptől.

 

Hogy miért jó ez?

Előbb tisztáznunk kell 3 fontos fogalmat

  • Hővonalak: Tegyük fel szélsőséges esetben kint -20 C fok, bent +25 C fok, ez a szigetelés külső felszíne és a fal belső oldala között ilyenkor ez 45 C fok különbséget jelent! Tegyük fel, hogy előveszünk odaben egy fúrógépet és elkezdjük fúrni a falat. Minél mélyebre fúrunk úgy változik a hőmérséklet, míg ki nem bukkanunk a túlsó oldalon a hidegbe. A hővonalak fokonként a rétegeket jelentik a falban. Értelemszerűen mivel a szigetelés hőszigetelő tulajdonsága (Lambda értéke) jobb, mint a falé, ezért a szigetelőanyag vastagságában “több” hővonal sűrűsödik mint a faléban, viszont kérdés az, hogy milyen vastag a fal és milyen vastag a szigetelés.
  • Fagytponti határ: Az a réteg, ahol az adott hőmérsékletkülönbségek között  elérjük a nulla fokot. A falazóanyag és szigetelés tulajdonságaitól és vastagságától függ, hogy milyen hőméresékleteknél hová esik. Ideális esetben a legnagyobb hidegben is még jócskán a szigetelésben található, de ha valaki 5-8cm nikecellben gondolkodik, annak erre esélye sincs.
  • Harmatponti határ: Az a réteg, ahová a kondenzációs hőmérséklet esik (tehát légköri nyomáson kicsapódik a pára) ez olyan +4 fok körüli réteget feltételez. Ennek párafizikai szempontból van jelentősége: ha ezt a réteget is a szigetelés vastagságában tudjuk tartani, akkor nem fog a fal befelé párologtatni, ezzel nem lesz hőelvonás és tiszta hőtároló tömegként fog viselkedni kellemes hőérzetet biztosítva. Ha viszont a fal síkjába esik akkor szakember segítségével ki kell dolgozni a befelé áramló pára megfelelő távozásának a módját.

 

Ha jól választjuk meg a falazatot és a szigetelést, akkor mind a fagyponti és a harmatponti határt is “ki tudjuk tolni”  a szigetelés vastagságába. Ez pedig azért jó, mert onnantól fogva a teljes falszerkezet mentes a kondenzációtól, és a fal teljes vastagságával hőtároló tömegként tud működni. Ez pedig azt vonja magával, hogy a belső oldala szobahőmérséklet közelébe tud melegedni így a beltérbe visszasugározza a tárolt hőt, kellemes meleg érzetet biztosítva. Persze mindez azt is magával vonja, hogy nagyon keveset kell kell fűtenünk, mert a hőből nagyon kevés tud csak elszökni. Ugyanígy nyáron sokkal tovább kint tudjuk tartani a hőséget, kevesebb hűtési energiára lesz szükség a komfortos hőviszonyokhoz.

 

De mi köze van ennek a redőnyökhöz?

 

Az, hogy az ablak ugyanúgy határoló szerkezet, mint a fal, csak vékonyabb, ugyanakkor még a legjobb minőségű is sokkal rosszabbul szigetel mint a mai korszerű építőanyagok de még csak az előírásoknál is. Az ablaknak is vannak hővonalai, a külső oldala ugyanúgy a -20 fokkal a belső pedig a +25 C fokos levegővel találkozik, tehát az ablak belsejében is van fagyponti és harmatponti réteg valahol. A helyes beépítés akkor valósul meg ha a falazat és az ablak harmatponti rétege találkozik. Egyértelműen következik ebből, hogy a mai falazó és szigeteőanyagok esetében ha valaki a fal középvonalába építi a nyílászárót (mint 30 éve a szigetelés nélküli falaknál) az csúnyán elrontja a rétegrendet és súlyos párafizikai problémákkal fog küzdeni… amiket persze csak az ablak kiszerelése és helyes pozícióba beépítése oldhat meg – nem kérdés, hogy ez súlyos fölösleges költségekkel és komoly felfordulással jár majd.

 

A redőnyök, mivel az ablakok síkja elé épülnek, helyet kell hogy kapjanak a szigetelésben de úgy, hogy ne rontsák annak hővonalait de lehetőleg ne is lógjanak ki a homlokzat síkjából. Az elé-épített rendszerű aluredőnyök esetében ez nem könnyű feladat, különösen akkor ha vékony a szigetelés és a nyílászáró mérete vagy a redőny felszereltsége (speciális motor, integrált szúnyogháló) nagyobb tokméretet igényel. Ez a probléma legtöbbször a régebbi házak felújításánál merül fel, de könnyedén kiküszöbölhető fölé-épített rendszerű (pl Thyssen Protex) redőnyök vagy egyszerűbben látszó tokos aluredőnyök alkalmazásával.

 

Az újabb építésű vastagon szigetelt házak esetáben sokkal ritkábban okoz problémát, még akkor sem ha a harmatponti határ és ezzel a nyílászáró is(!) a fal síkján kívül a szigetelésben kap helyet (ezt szokták passzív vagy meleg-kávás beépítésnek nevezni). Egy ilyen beépítésnél ráadásul kevésbé kell rátakarni a szigeteléssel az ablakkeretre, így könyedén jut hely az árnyékoló sínjeinek is valamint az összkép is esztétikusabb.

 

Ha pedig a hely szűkénél tartunk érdemes már a tervezésnél figyelembe venni, hogy akarunk-e az adott helyiségre szúnyoghálót a redőnybe integrálva, mert ez befolyásolja a szükséges tok méretét. Például ha egy 180cm-es magasságú ablakot veszünk alapul, szúnyoghálóval kombinálva felszereltségtől függően akár 180mm-es tokra is szükség lehet, ez pedig ha levonjuk az ablak 80mm-es felső keretét és figyelembe veszünk mondjuk (melegkávás beépítésnél) 10mm szigetelés-rátakarást a keretre akkor ez 110mm tokmagasítást tesz szükségessé az ablak tetején annak érdekében, hogy a redőnytok ne lógjon be az ablak síkjába. Ha viszont nem melegkávás a beépítés, mert mondjuk a harmatponti határ és ezzel az ablak is a fal síkjába került akkor a vastagabb akár 50-80mm-es rátakarás miatt további 40-70mm toktoldásra lesz szükség ráadásul az oldalakon és alul is!

 

Ezek után egyrészt bárki nyugodt szívvel teheti helyre azt a hozzá nem értő kontárt aki az általam már sokat hallott balgaságokat mondja: “ezt mi nem így szoktuk” vagy azt hogy “nekünk eddig is jó volt ahogy csináltuk, minek ezt túlkomplikálni?” másrészt nyugodtabban nézhet az építkezés elé, mert egy rengeteg kellemetlenséget és hatalmas plusz költségeket okozó problémát sikerült elkerülnie.

 

Ha további kérdései merülnek fel szigeteléstechnikával, nyílászáró-beépítéssel, árnyékolók műszaki tudnivalóival kapcsolatban forduljon hozzánk bizalommal, szívesen segítünk – szükség esetén külső szakértők bevonásával is!

Kapcsolódó termékek:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ingyenes kiszállítás

100 000 Ft fölött

Előzetes felmérés

Igény esetén

Garancia

Szakszerű beszerelés esetén

100% Biztonságos fizetés

Online vagy készpénzben

-15%

ROLETTA, SÁVROLÓ
TERMÉKEKRE

NOVEMBER 26. - DECEMBER 13. KÖZÖTT WEBSHOPUNKON.