Okos otthonok – a választék útvesztőjében

Ez az eddigi leghosszabb blogbejegyzésem, de azt hiszem a legszélesebb merítést tartalmazó témakör is. Aki végig olvassa, biztos vagyok benne, hogy megteszi az első lépést a számára legkedvezőbb döntés felé.

 

Szeretnénk egyfajta térképet és áttekintést adni, hogy könnyebb legyen eligazodni a megoldások között és jó döntést hozni az intelligens otthonrendszer választásánál. Nem tudjuk egy rendszer mellett letenni a voksunkat, minden igényhez más rendszer lesz a megfelelő.

A minap egy beszélgetés során egy ügyfelem megjegyezte mennyire megnehezíti a vásárlók tájékozódását az, hogy a piacon rengeteg féle okosotthon rendszer van. Vagy a sok valamiért annak nevezett okosítható eszköz, ami boltokban polcról, vagy látványos webáruházakban kapható. A vásárló kapja az ezer féle információt és gyakran tanácstalanul áll a helyzet előtt, hogy mindegyik más tulajdonságok alapján hasonlítható össze, nincsenek olyan sarokpontok, mint egy tévé esetén, hogy vannak képi szabványok, felbontás, kontraszt-arány és felszereltségi opciók. Ehelyett mindegyik, a számára kiemelkedő funkcióra helyezi a hangsúlyt. Van amelyik kiváló Amazon Alexa vagy Apple HomeKit integrációt tud, van amelyik Philips Hue izzókkal kompatibilis, van amelyik egyszerűen csak azt mondja, hogy a felhasználói felületben a legjobb, és persze van amelyik azt hirdeti mindent is tud.

Kicsit át kellett gondolnom a választ, mert az nem egyszerű. Sokan a rendszerek forgalmazói puffogtatják a nagy frázisokat, hogy „ez a jó, mert mindenki wifit használ” vagy „nem kellenek drága készülékek, motorok, ezekkel olcsón okosítható bármi”. Hallottam már ezer és egy érvet és nevesíteni sem tudom hány különböző rendszerrel találkoztam, a házilag Raspberry Pi alapon fejlesztett és programozott megoldástól a globális multinacionális vállalatok által kínált futószalagon gyártott típusokig szinte mindent.

Kezdjük az alapoknál – Mi is pontosan az okosotthon?

Mit is lehet kezdeni egy okos otthonnal? Van, akinek az jut az eszébe, hogy a falon érintőképernyős interfészek minden szobában, automatikusan nyílik a tulaj előtt a bejárati ajtó, vagy a garázs, telefonon keresztül bármi látható és még akár a WC-t is le lehet húzni egy gombnyomással, mások számára inkább a távirányítható árnyékolók ugranak be elsőre.

De mindez inkább csak a körítés, nézzük a funkciókat:

• árnyékolók mozgatása
• világítás vezérlés
• fűtés szabályozás
• szellőztető rendszer vezérlés
• ablaknyitás
• tetszőleges eszközök be és ki kapcsolása
• klíma vezérlés
• riasztó és beléptetés
• kapuk és garázsok nyitása
• uszoda gépészet
• távmenedzsment

A fenti felsorolás meglévő eszközökről szól, melyek megtalálhatóak a háztartásokban, és ha nem is okosak, működnek. Miért jó ez az egész akkor? Minek túlbonyolítani, ha már rég van rájuk megoldás? Hiszen a redőnyt lehet kézzel is húzni, vagy távirányítani, a villanykapcsoló a falon már jóval több, mint 100 éve nem újdonság, ablakot is nyithatunk, a riasztó sem atomfizika, és jakuzzit is be lehet kapcsolni délután, hogy estére kellemes meleg legyen. Ha egy jól felszerelt házat veszünk alapul, akkor mi is van egy szobában? Az ajtó mellett rögtön egy villanykapcsoló, vagyis inkább kettő, hisz a mennyezeti fény is legtöbbször két léptékben kapcsolható, és ha van egy hangulatvilágítás, akkor az is kaphat egy kapcsolót vagy egy dimmert. Ha zónás a fűtési rendszer, akkor lehet ott egy szobatermosztát, vagy egy szabályozható radiátor szelep, ha redőny vagy zsaluzia van az ablakon akkor fali kapcsoló vagy egy távirányító. Ha klíma is van a helyiségben akkor még egy távirányító. Tulajdonképp szinte egy-egy kisebb műszerfal tartozhatna egy-egy jobban felszerelt szobához! Na és ha elindulunk otthonról és a kocsiból látjuk, hogy az emeleten égve maradt a lámpa? Vagy este fenn a hálóból semmi kedvünk lemenni és egyesével leoltani mindent és lehúzni a redőnyöket? Vagy sokan ahogy hazaérünk feltekerjük a termosztátot 21°-ra, reggel, mikor elindulunk otthonról visszavesszük 16-18°-ra, hogy energiát spóroljunk.

Ha az a cél, hogy ezeket a rendszereket tudjuk távolról is működtetni, akkor nagyon sok cég kínál rá applikációt. A legtöbb wifis klíma már alapból biztosítja ezt, de a wifis termosztát sem drága. A redőnyök vagy a lámpák távirányításához már a nagyáruházakban is lehet kapni a kapcsoló mögé szerelhető vagy a foglalatba az izzó elé csavarható távirányítható eszközt… de az okosotthon rendszer nem erről szól! Attól, hogy valami távolról is vezérelhető, attól még nem lesz intelligens.

Intelligens otthon

Ha reggel ébredés után a telefonunkon kell matatnunk, hogy elindítsuk a világítás alkalmazást, kikeressük a helyiséget, kiválasszuk a lámpát és beállítsuk a 60%-os fehér fényt és OK-kal végre bekapcsoluk a lámpát. Az közel ugyanaz a diszkomfort érzet, mint amikor a sötétben botladozva rúgjuk szét a lábujjunkat míg a villanykapcsolóhoz evickélünk. Míg egy úgy hagyott redőny esetén elfogadható az, hogy menüből keressük és csukjuk le, miután már javában úton vagyunk nyaralni, addig otthon a szobában minden esete a telefon menüjét piszkálva végigcsinálni ugyanezt már nyűg, mint előny, mert kézzel is gyorsabban megy.

Az igazi okosotthon nem erről szól, hanem arról, hogy a gépészet, az eszközök, a kezünk alá dolgozva, az életünket megszépítve, megkönnyítve teszik a dolgukat, minimális beavatkozásra van csak szükség és az viszont gyors, egyszerű és hatékony, ugyanakkor minden távolról is menedzselhető, nem igényel személyes jelenlétet.

Tehát ha reggel fél 6-kor kelünk a hétköznapokon, akkor miért ne tudna a világítás magától kellemes halvány fénnyel dimmerelve bekapcsolni? Ez tulajdonképp időzítés és dimmer kérdése. Persze mi a fenének kapcsolna be nyáron fél 6-kor hisz olyankor már hét ágra süt a nap! Ez már csillagászati óra alapján történő időzítést jelent. De ha van egy felhős nap, árnyékot vetnek a fák akkor mégis sötét van odabent. Ez pedig már fény érzékelés kérdése. Tehát dátum és idő vezérlési napjárást követő változó ütemezéssel és még fényérzékelés is. Ha pedig nyaralni vagyunk akkor ugye ne csinálja ezt, vagy mégis?

Vagy nézzünk egy redőny mozgatást! Keleti fekvésű hálószoba, és nyáron már negyed 5-kor besüt a nap. Ha lehúzzuk a redőnyt, alig bírunk felkelni, mert sötétben nehezebb ébredni. Ha ébredésre van időzítve a redőny felhúzása, akkor reggelente a zajra kelni nem egy élmény. Ha pedig szép nagyok az ablakaink, akadt egy szabad reggelünk otthon a párunkkal, viszont pedig szemben kíváncsi szomszéd lakik, akkor nem kis mérgelődést okoz egy primitív időkapcsolóval felszerelt redőny.  De meg van olyan redőnymotor és redőnyszerkezet, ami hangtalanul képes nyitni, zárni, vezérelhető napjárást követő csillagászati óra szerint, figyelembe véve a hétköznapokat és szünnapokat, valamint a kinti fényviszonyokat is.

 

Fűtés? Mire haza érek legyen kellemes az idő, ha pedig elindulunk dolgozni, ha el is felejtenénk magától vegy vissza a hőmérsékletet. Klíma, szellőztetés? Jó lenne, ha nem a déli hőségben kapcsolna be a szellőztető, tovább fokozva a villanyszámlát, mert a páratartalom mérő épp bekapcsolta. Vagy tegyük fel a nem ideális helyen elhelyezett érzékelő miatt túlhűlt kicsit a szoba, a fűtés pedig úgy érzékeli, ideje lenne bekapcsolni, ha már csak 17° van odabent…

Az igazi komfortot az jelentené, ha a ház összes rendszere magától tenné a dolgát és amikor tűz a nap teraszra, magától kinyitja a napellenzőt, nem engedve túlmelegedni a nappalit, ezért a klíma sem szükséges, hogy beavatkozzon, ami kevesebb villanyszámlát jelent. Vagy télen, ha mindig ideális helyzetben zárnak be a redőnyök, azzal, hogy légréteget képeznek az üveg előtt csökkentik a ház hőveszteségét is! Az úgy felejtett lámpák mennyi fölös energiát fogyaszthatnak? Nem beszélve törött lábujjról és más álmos háztartási balesetekről, mikor kellene fény, de nincs.

A piacon számtalan rendszer született ebben a filozófiában, de még több van azokból, amik sziget-szerűen csak egy-egy adott készülékre szakosodnak mindenfajta kompatibilitás vagy átjárhatóság nélkül. Azt hiszem ez utóbbiak hátrányait az előbbi példák után nem kell tovább elemeznem, ugyanakkor ezek is kiváló megoldást tudnak nyújtani az adott specifikus problémára abban az esetben, ha a vásárlónak valóban az az igénye és nem több. Persze ez is csak akkor igaz, ha a jövőben sem lesz több, mert ha később mégis szeretne átfogóbb megoldást, akkor az ilyen rendszert dobhatja ki és vásárolhatja újra az egészet. Ez egy a villanyégő elé betekerhető távirányítható foglalat esetén annyira nem nagy pénz, sőt, használtan talán fél-harmad áron még el is adható, de ha a redőnyök motorjait, a kapumozgatót, vagy a klímát kell kicserélni, azok már súlyos pénzek és a használt piacon is szinte eladhatatlanok.

Beszéljünk tehát az átfogó rendszerekről, amik valódi intelligens épületvezérlési funkciókat kínálnak, nem csupán szóló megoldásokat.

Három fő fejlődési irányuk különül el:

• központi intelligenciára épülő
• perifériális intelligenciára épülő, vagy hálózatos rendszerek
• kevert felépítésű okosrendszerek

A központi intelligenciára épülő rendszerek azok, ahol egy központi vezérlő eszköz irányít mindent. A rendszer általában három szintből áll: maga a központi vezérlő, a működtető végrehajtó eszközök (aktorok, leegyszerűsítve elektronikus vezérlésű kapcsolók) valamint a legvégén maguk a készülékek, amik egyszerű analóg hagyományos eszközök. A rendszer legnagyobb előnye pontosan ez, hagyományos eszközökre épül, hátránya, hogy az analóg eszközökből visszafelé nem kapunk működési információt, kifinomult aktorokra van szükség, és a központi vezérlő meghibásodása esetén a távmenedzsment, az intelligens szabályozási funkciók és néha jó pár alapfunkció is működésképtelen.

A perifériális intelligenciára épülő rendszerek esetén nincs központi vezérlő, aktorok csak akkor vannak, ha valamely analóg eszközt szükséges meghajtani, de az aktor sem csak végrehajtó eszköz, hanem egy mindennel kommunikáló hálózatos rendszernek a része. A végponti eszközök komplex belső vezérléssel, szabályozással és gyakran diagnosztikával rendelkeznek, amikből visszafelé is kaphatunk információt a működési állapotukról vagy hibáikról. Ilyen lehet, mikor egy redőnymotor vissza tudja küldeni azt, hogy épp milyen pozícióban van, vagy akadályt érzékelt zárás közben, de ugyanez igaz lehet egy kertkapura, vagy egy lámpára is, hogy próbál felkapcsolni, de hibás maga a fényforrás. Mindez amellett, hogy sok szempontból egyszerűbb szervezést igényel, azt a megbízhatóságot is magával hordozza, hogy egy adott eszköz meghibásodásától nem borul a teljes rendszer, ráadásul nincs egy központi vezérlő, aminek a meghibásodása esetén semmi sem működik tovább.

A kevert rendszerek mindkét architektúrából merítenek, hiszen van ugyan központi vezérlő egység, de már a végponti eszközök is rendelkeznek komoly szintű végponti intelligenciával, így előnyük és hátrányuk is közös, tehát egyrészt rendkívül hibatűrőek tudnak lenni, nagyon kifinomult szabályozású végponti eszközöket lehet felhasználni, másrészt viszont a központi vezérlő tartalmaz számos fontos vezérlési funkciót ami a magasabb szintű logikai döntéseket végzi el (például időzítési és szenzoros adatok közötti döntés mondjuk egy világítási és egy árnyékolási funkció összehangolására)

Fizikai megvalósításuk szerint négy fő irány különül el:

• vezetékes felépítésű csillagpontos rendszerek– elsősorban központi intelligenciára épülő vezérlések esetén használják. Ezeknél minden készülék vezetékkel kapcsolódik az aktorokhoz egy központilag elhelyezett vezérlőszekrényhez kikábelezve, tehát pókháló-szerűen egy központi helyre fut be minden motor, minden lámpa, minden kapcsoló, minden érzékelő vezetéke.
• vezetékes rendszerű buszos rendszerek– perifériális vagy kevert rendszerek esetében elterjedt, ilyenkor az intelligens eszközök és aktorok egy digitális hálózaton kommunikálnak, ezeknek nem szükséges csillagpontosnak lennie, tehát jóval kevesebb kábelezést igényelnek.
• rádiós rendszerek – ezek is perifériális és kevert rendszereknél fordulnak elő, legnagyobb előnyük, hogy tápellátáson kívül nem igényelnek kábelezést, ugyanakkor lehetőségeiket behatárolja, hogy az adott rádiós rendszer milyen mennyiségű adatot képes mozgatni, mekkora a hatótávolsága, esetleg leárnyékolhatja pár vasbeton fal, és mivel a rádió kommunikáció nem bezárható, ezért milyen biztonsági megoldásokkal rendelkezik, hogy illetéktelenek ne vehessék át fölötte az irányítást.
• wifi alapú rendszerek– eltérően az előbbi rádiós rendszerektől, ezek a wifi-t használják, mint kommunikációs szabványt és ebben benne is van minden előnye és hátránya. A wifi könnyen feltörhető rendszer, ezért biztonságtechnikai célra finoman szólva is merészség használni, azonban egyszerűbb feladatokra, lámpa kapcsolásra megfelelhet.

Nevesítsünk a piacon pár megoldást a teljesség igénye nélkül, mert minden egyes gyártó megoldását külön taglalni az nem egy blog-bejegyzést, hanem egy külön webes portált igényelne.

Loxone

Vezetékes rendszerek esetén nyugodtan kijelenthetjük, hogy jól ismert rendszer a piacon. Központi intelligencián alapuló csillagpontos felépítésű rendszer, mely kiválóan skálázható, végfelhasználó számára sem bonyolult, ráadásul analóg eszközök meghajtására ideális. Sokféle funkciót kínál, gyakorlatilag tételesen össze lehet állítani az igényeket és megkapható általa szinte minden vezérlési funkció, ami egy családi házban előfordulhat. Hátránya abban áll, hogy mivel analóg eszközöket hajt meg, ezért eléggé korlátozott a végponti eszköz működéséről visszakapott információ. Futási idő alapján például lehet hozzávetőleges pozíciót megállapítani egy redőny esetén, vagy áramfelvétel alapján egy lámpa bekapcsolt állapotában is kiszűrhető, hogy hibás, ha nem vesz fel áramot, de egy redőnymotor akadályérzékeléséről, vagy lefagyásáról már nem kapunk információt, a lámpa tápegysége pedig vehet fel attól áramot, hogy a fényforrás nem ég, tehát ezek messze nem teljeskörűek és kompromisszumosak. Ellenben elérhető az ára és bár kábeles felépítésű, de igény szerint tovább bővíthető.

KNX

Nyugodtan nevezhetjük az intelligens épületvezérlési rendszerek atyjának is, hisz már több mint 30 éve létezik és mivel az IB-EIB szabványokon alapul nyugodtan datálhatjuk még évtizedekkel visszább. Nyílt szabványú kommunikációs rendszer, oda-vissza kompatibilitást biztosít a múlt és a jövő készülékeivel egyaránt, ráadásul gyakorlatilag bármi is vezérelhető általa. Több száz neves gyártó cég áll a szabvány mögött és fejleszt ilyen nyelven szabványon kommunikáló készülékeket a teljesség igénye nélkül: Hager, Legrand, Schneider, ABB, Theben, Totundo, Daikin, és még sorolhatnánk, de ezek mind neves gyártók magas színvonalú termékkörét jelentik. Vezetékes, buszos felépítésű és perifériális intelligencián alapuló rendszer. Robosztus, sokoldalú, rendkívül szofisztikált, és kompromisszumok nélkül egyedi igényekre szabható, nincs olyan funkció, amit ne lehetne megvalósítani, és rendkívül magas biztonsági potenciállal is bír. Az évtizedek során bizonyított, bevált, azonban árfekvése és felépítése okán elsősorban nem a lakásoknál és családi házaknál terjedt el, hanem a prémium irodaházakban, hotelekben, valamint a felső kategóriás villáknál.

LON

Hasonlóan a KNX-hez ez is nyílt és vezetékes szabvány, buszos rendszerű, perifériális intelligencián alapul, de elsősorban a tengerentúlon elterjedt. Számtalan nagy gyártó kínál ehhez a rendszerhez is terméket és szolgáltatást, azonban kevesebb hazai szakértelem áll mögötte, kevés a jól képzett rendszermérnök mind a tervezések, mind a kivitelezések vezetése terén. Az SMI (Standard Motor Interface) szabványú motorokkal kiválóan alkalmas jól működő és szofisztikált árnyékolórendszerek működtetésére akár irodaházak esetén is. Legjelentősebb képviselője a Wago, természetesen biztosít kapcsolódást Dali világítási rendszerekkel és akár KNX eszközökkel is. Kiválóan paraméterezhető, kifinomultan kinyerhetőek állapotinformációk, hibajelzések, diagnosztika adatok a berendezésekből, és összetett vezérlési logika építhető fel vele.

Számtalan egyéb vezetékes rendszer is van a piacon, csak említés szintjén a Busch-Jaeger, a Johnson Controls vagy a Siemens rendszerei, de mellettük rengeteg kisebb szereplő és új belépő is, melyek mind valamilyen buszos kommunikációs szabványra vagy IP hálózatra építenek. Közös bennük a korlátozott információ visszafelé a végponti analóg eszközöktől, valamint az, hogy a vezetékes rendszerek mindig komoly megbízhatóságot és biztonsági tartalékot jelentenek.

Szintén vezetékes, de elsősorban árnyékolásra és nem komplex vezérlésre, hanem inkább az árnyékolók jól paraméterezhető vezérlésére nagy épületek (irodaházak, szállodák) esetén meg kell említeni a Somfy Animeo és Vestamatic rendszereket, mert ezek is biztosítanak átjárást KNX, LON, SMI irányokba, vagy működhetnek alrendszerként a központi rendszereken belül az árnyékolási funkciókat lefedve, biztosítva helyi kezelést és központi meghajtást is.

Lépjünk viszont tovább a rádiós rendszerek irányába!

Z-Wave

Amikor 15 évvel ezelőtt megjelent a piacon óriási reményeket fűztek hozzá, hiszen egy nyitott rádiós szabvány, amire bárki fejleszthet, két irányú kommunikáció által oda-vissza áramolhatnak az adatok a vezérlő és az eszközök között, ráadásul korszerű, letisztult, hálózati intelligencia, kábelezés nélkül, akkoriban korszerű színvonalúnak számító titkosítással! A megszokott wifi frekvenciáktól (2,4-5GHz) távol, 908Mhz-enműködik, kevésbé érzékeny a zavaró eszközökre, mint a mikrosütő (3,2GHz) a kapunyitók (433-866KHz) és más ipari eszközöktől, ezért megbízható és átfogó alkalmazhatóságot tesz lehetővé. Már megjelenésekor is 100Mbit/s-os sávszélességet tudott, ami alkalmassá tette volna a korabeli biztonsági kamerák képanyagának biztonságos továbbítására is, ha arra ma már nem is, de vezérlési feladatokra még ma is bőven elégséges. A világon több száz gyártó kínál Z-Wave eszközöket vagy alkalmazásokat, ráadásul az eszközök sem mondhatók túl drágának. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a technológia bizonyított, ám a szabvány fejlődésével a rengeteg gyártó nem figyel a kompatibilitásra és a frissítésekre, így könnyedén előáll az a helyzet, hogy két Z-Wave termék, mely egyébként külön-külön kiválóan működik, szóba sem áll egymással, és előfordult már olyan is, hogy azonos gyártótól származó néhány év különbséggel vásárolt készülékek sem voltak hajlandóak együtt működni. További kötöttsége, hogy a Z-Wave eszközök maximum 232db eszközzel képesek együttműködni, ami egy családi házat vagy egy lakást lefed, azonban nagyobb épületek, szállodák számára már kevés lehet. Családi házas méretekben legismertebb gyártói a Fibaro, Honeywell, GE, Verzion.

Zigbee

Hasonlóan a Z-Wave-hez ez is vezeték nélküli hálózati intelligencián alapuló kommunikációs rendszer. 2,4GHz-es sávon működik (mint a wifi) ezért jóval több adatot képes átvinni, mint a Z-Wave, ellenben nincs a világnak olyan sarka, ahol ez a frekvencia ne lenne legálisan használható. Hasonló a titkosításuk is (bár kicsit már mindkettő túlhaladott). Kevesebb gyártó kínál hozzá terméket, és itt sem ismeretlenek a kompatibilitási problémák, viszont egy eszköz nem 232 hanem akár 64960 másik készülékkel is kommunikálhat, azonban a hatótávolsága jóval kisebb, mint a Z-Wave-é.

Wifi

A wifit bár nem erre találták ki, mégis sokoldalúsága miatt az utóbbi években robbanás-szerűen megnőtt az ezen alapuló okos eszközök piaca. Hálózati intelligencia, vezetéknélküliség, akár központi vezérlő is ráültethető a magasabb szintű vezérlési funkciókhoz, és szinte minden háztartásban van, könnyű megoldani a kompatibilitást. Persze nincsen rózsa tövis nélkül, és itt a tövis a biztonság, azaz annak hiánya. A wifi sosem számított biztonságos kommunikációs rendszernek és ez továbbra is így van, ezért biztonsági funkciókhoz (ajtózárak nyitása, beléptetés, riasztók) semmi esetre sem ajánlom, még ha sokan nem is osztják a véleményemet. A piaci kínálat viszont szinte brutális! A Xiaomi a Google, a Wyze, Apple, Amazon, Tenda, Netgear, Sonos és szinte minden cég, aminek köze volt valaha az informatikához elkezdett okos otthon eszközöket kínálni, és azok is, akik eddig mást gyártottak, felszálltak a wifi-re épülő termékek vonatára. Mivel az árak kedvezőek, ez a fogyasztóknak előnyt jelent, de mivel a termékek eléggé heterogének és a kompatibilitás a legtöbb esetben marginális kérdés, ezért bár önálló eszközként működőkésesek együtt működni azonban gyakran nem tudnak.

Fontos viszont még megjegyeznem a vezeték nélküli rendszerek esetén az IFTTT-t (If This does This, That does That) ami azt jelenti, hogy független az eszköztől, gyártójától, illetve az azok közötti kapcsolattól, ha egyáltalán van köztük, az IFTTT protokoll lehetővé teszi az eszközök, rendszerek, vagy akár webes szolgáltatások közötti funkciók és működési logikák átjárását. így lehetséges az, hogy egy adott gyártó szélérzékelője jelzést ad melyet a gyártó IFTTT kompatibilis eszköze fogad, akkor az a vele egy rendszeren (mondjuk wifin) „beszélő” másik gyártó terméke is tud értelmezni és ez alapján valamit tenni (mondjuk behúzni egy napellenzőt, vagy bezárni egy ablakot).  Ugyanígy megoldható, hogy egy webáruházban leadott új webes rendelésről az irodában bekapcsoljon egy lámpa, vagy a telefonon egy jelzőhang.

Bár több kisebb rádiós rendszer is próbált megjelenni a piacon, igazán teret nem sikerült hódítaniuk. A frekvencia-tartományok kötöttek, a műszaki megoldások terén sem volt igazi áttörés már legalább 10 éve, ráadásul a fejlesztés és tesztelés is drága, a piac pedig zsúfolt.

Az intelligens épületvezérlési rendszerek azonban nem csupán azon az ágon fejlődtek, hogy gyártók vagy azok szövetsége ebből a célból fejlesztésbe fogott, hanem úgy is, hogy egyes területek gyártói elkezdték kiterjeszteni funkcióikat más termékkörök irányába.

Somfy IO

Hatalmas múlttal rendelkező gyártó, melyet az árnyékolási piacon nem kell bemutatni, hiszen minden megoldáshoz kínál kifinomult motoros meghajtási rendszereket, vezérléseket, távirányítókat. Amikor három partnerével megalkotta az IO kommunikációs protokollt, azt már azzal a céllal tette, hogy ezen a kommunikációs nyelven egy átfogó okosotthon rendszert hozzon létre, amiben minden vezérelhető, ami egy családi házban szükséges lehet, így külső és belső árnyékolók, kapuk, termosztátok, kamerák, mozgás-érzékelők és jelenlét-érzékelők, valamint időjárás érzékelő eszközök és persze a világítás.

Az IO egy két-irányú vezeték nélküli rendszer, három rádió sávot is használ párhuzamosan, biztonsági és sávszélességi okokból. Nagyon erős adatvédelemmel rendelkezik, valamint kiváló hatótávolsággal és gyors működéssel. Mivel a cég az árnyékoló és kapumotorok terén rendelkezik a legnagyobb tapasztalatokkal, ezért ezen termékek rendkívül szofisztikált szolgáltatásokkal és átfogó rendszerben kínálnak megoldásokat minden ilyen feladatra. A motorok rendkívül részletesen paraméterezhetőek, pozíció, állapot és diagnosztikai információkat biztosítanak, és természetesen rendelkeznek alázárás-védelemmel, lefagyás-érzékeléssel. Legújabb típusaik zajmentesek, szénkefe nélküli technolóiát használnak, gyorsítva indulnak el, lassítva állnak meg, valamint képesek mikro-léptetésre, napjárás követésre.

Vegyes felépítésű rendszer, azaz a végponti eszközök is intelligens eszközök, melyek a központi vezérlő egység (TaHoMa box) nélkül is működnek, de a magasabb szintű vezérlési feladatokért (időzítések, forgatókönyvek) a központi vezérlő felel, ugyanígy a távmenedzsmentért is.

A biztonság magas szintjéhez az is hozzájárul, hogy bár kapcsolódik az Internethez és biztosít távmenedzsmentet, de teljesen függetlenül a wifitől. Kábellel csatlakoztatható a routerhez vagy switch-hez, és titkosított kapcsolaton keresztül a Somfy szerverei biztosítják a hozzáférés hitelesítését a lakás funkcióihoz, így a wifi feltörésével nem lehet átvenni az irányítást az otthonunk fölött.

Az árnyékolás mellett kaphatóak hozzá termosztátok, kapu vezérlők, radiátorszelepek, mozgásérzékelők és kamerák is a Somfy kínálatából, kompatibilisek Philips Hue világítási rendszerrel, Velux ablakmozgató motorokkal, bővíthetőek Z-Wave eszközökkel, valamint IFTTT-n keresztül szinte bármivel.

Akinek fontos a részletes paraméterzhetőség, különösen az árnyékolás és a kapumozgatás esetén, ráadásul magas szintű biztonság, annak ez kiválóan alkalmas.

Becker

Közel 70 éve gyárt redőnymozgató motorokat a német cég, és ezzel együtt kiterjesztette termékkörét az okosotthon területére is. Egyirányú (Centronic) és kitirányú (B-Tronic) eszközei egyaránt vezérelhetőek CC51-es érintőképernyős okosotthon megoldásukkal, biztosítanak természetesen lehetőséget világítás, fűtés, és kapuvezérlésekre is. Lehetséges helyileg kapcsolókkal, távirányítókkal is működtetni az eszközöket, de a központi vezérlő biztosít mobilos távmenedzsmentet is, kétirányú rendszereinél pozíció-visszajelzéssel is. Ez is vegyes felépítésű rendszer, tehát az alapfunkciók működnek a központi vezérlő nélkül is. A mobilos eléréshez nem szükséges Internet kapcsolat, helyileg wifin keresztül is biztosít elérést. Lehetőség van továbbá bővíteni Z-Wave illetve KNX irányba is, ráadásul a folyamatos szoftverfrissítésekkel újabb funkciók is elérhetőek időnként, tehát várhatóan az IFTTT kompatibilitás is hamarosan megjelenik.

Elero

Hasonlóan a Becker-hez és a Somfy-hoz az Elero is árnyékolásmozgatási specialista, és már 15 éve elindult a két-irányú rendszerek fejlesztésében. Ugyanúgy teljeskörű automatizálási funkciókat és távelérést kínál, kijárással Z-Wave felé.

Említés szintjén ugyanez ebbe a csoportba tartozik az olasz Nice, mely kiváló hírnevet szerzett kert és garázskapu motorjaival, majd árnyékolómozgatóival is, és kínál ugyanúgy okosotthon megoldást és távmenedzsmentet, wifi átjárójával IFTTT kompatibilitást is.

Legrand

A Legrand-ot nem kell bemutatni kapcsolóiról, dugaljairól, kaputelefon rendszeréről, így egyértelmű volt, hogy ő sem maradhat ki az okosotthon piacról, mint tapasztalt elektromos és elektronikai gyártó. Okosotthon rendszerében a elsősorban az okos interfészekre helyezte a hangsúlyt, érintőképernyős kaputelefonok, elektronikus kommunikáció kapcsolók között, dugaljak távmenedzsmentje és aktoraival természetesen tetszőleges analóg eszközöket is tud kapcsolni (árnyékoló motorok, relék stb.) IFTTT kompatibilitást biztosít. Netatmo, Céaline a központi vezérlést biztosítja, vegyes felépítésű rendszerének köszönhetően itt sem akadályozza meg a működést a központi vezérlés esetleges hibája.

Tulajdonképp az előzőek alapján bármelyik gyártót, vagy bármelyik felépítés is vesszük alapul, nincs közöttük olyan, amire azt lehetne mondani, hogy „na ez a legjobb a piacon és ez lesz mindenkinek a legjobb választás”. Látszik, hogy bár az épületvezérlések igénye több mint 50 évre nyúlik vissza, a nagyépületekre kialakított rendszerek (IB, majd eIB buszok) „mindössze” 40 éve terjedtek el, fejlődtek tovább még továbbra is vezetések alapokon. Felépítésükben sokáig mit sem változtak, mivel digitális eszközökkel digitális kommunikációval egyeztetve analóg eszközöket kellett megvezérelniük. Az elektronika fejlődése, az egyre több funkcióval felszerelt végponti eszközök, valamint a képesség, hogy ezek az eszközök tudjanak kommunikálni tette lehetővé az igazi hálózatos intelligenciák, valamint a vegyes rendszerek térhódítását, mely a nyílt szabványú rádiós rendszerekkel (Z-Wave, Zigbee) és a nem nyílt szabványú (elsősorban árnyékoló) gyártói rendszerekkel (IO, B-Tronick, BiDi) egyértelműen elkezdett teret hódítani a kábelezést igényló vezetékes rendszerektől. Az legújabb fejlődési lépcsőben az IoT eszközök, a wifi, az IPv6 fejlődése pedig lehetővé tette azt, hogy a kenyérpirítótól a mosógépig szinte bármibe lehessen kommunikációs lehetőséget integrálni, és ezen keresztül beállítani, működtetni.

Ahogy az elején a technológia határolta be ezt a piacot is, most már a termékbőség korában a fogyasztói igényeken van a hangsúly, és bármi amire a fogyasztókban vágy ébred a gyártók megvalósítják. De persze az is gyakran előfordul, hogy a fogyasztó végső soron egyáltalán nem azt kapja, amit eredetileg szeretett volna.

Találkoztam már a falon bárhová tapasztható vezetéknélküli villanykapcsolóval, melynek az a hatalmas nagy előnye, hogy tényleg minden vezeték nélkül oda tapasztja a felhasználó ahová akarja, csak a meglévő kapcsolót kell lecserélni egy tulajdonképp rádiós vevőre. Szép és jó, okos eszközként hirdetik, de saját magán kívül semmivel(!) nem kompatibilis, nem működik együtt semmivel, valójában a benne lévő elektronika nem több, mint egy 30 évvel ezelőtti, már rég nem használt fix kódos kapunyitóban. A csomagolás új, a fogyasztó veszi, mert olcsó és trendi, aztán kidobja, mikor rájön, hogy többet szeretne ennél, mert ő nem ezt képzelte el, mikor okosítani akarta a házát.

Ugyanilyen vakvágányba szaladt egy másik felhasználó, aki megvásárolt egy redőny-vezérlő rendszert. Színes csomagolás, sok szép hangulatos fotó, bőszen hirdette, hogy átléptünk az okos korszakba és bármilyen fali kapcsolós redőnyt, zsaluziát, garázskaput felokosít és applikációból kezelhető bárhonnan. A probléma ott állt elő, hogy világítással nem működik együtt, nem tud érzékelő adatok alapján döntést hozni, hogy felhúzzon egy zsaluziát viharos szél esetén vagy hogy helyileg felül lehessen bírálni, ha valaki egy szobában mégsem akarja lehúzni a redőnyt, csak a többiben.

Mivel a piacon jelenleg nagy a káosz és még a műszaki fejlődés is javában tart, ráadásul a fejlődés irányai is képlékenyek, ezért nagyon könnyű most rossz döntést hozni. Mint minden döntés alapja itt is elsősorban a tájékozódás, a célok és igények pontos felmérése hosszú tárva is, valamint az ennek megfelelően előrelátó választás. Ezek alapján pedig mindenkinek a következőket javaslom, ha okosotthon megoldást szeretne választani:

1. Gondolja át alaposan az igényeit. A jelenlegit és a jövőbenit is, hogy figyelembe tudja majd venni a későbbi igényeket is, és olyan rendszert választhasson, ami rugalmasan tud bővülni egészen addig míg igényeit teljesen le tudja majd fedni! Készítsen egy listát, amire felvezeti, hogy milyen funkciókat szeretne már most rögtön igénybe venni, és milyeneket szeretne majd még később hozzáadni (árnyékoló távirányítás, időzítés, érzékelők alapján mozgatása, világítás, annak időzítése, fűtés stb.) Mindenképp gondoljon a hétköznapi felhasználásra, hogy hogyan lesz kényelmes használni, hogy fogja valóban megkönnyíteni az életét és nem az idegeire menni, mert lehet, hogy pár jól elhelyezett kapcsoló, távirányító sokkal többet fog dobni a rendszer használhatóságán, mint bármely szoftveres funkció.
2. Tájékozódjonarról, hogy mely rendszerek fedik le a leginkább jelen és jövőbeni igényeit együttvéve úgy, hogy azt szeresse is majd használni! Próbálja ki az adott gyártó applikációját, webes interfészét, nézze meg a helyi kapcsolókat és távirányítókat. Kérjen tervezési segítséget, hogy az adott funkciók közül melyik rendszerükkel tudnák lefedni, milyen megoldásokat javasolnak esetleg hozzá, hisz a tapasztalatok nagyon sok csapdát segíthetnek elkerülni.
3. Készítsen egy menetrendet arról, hogy melyek a legfontosabbak, melyeket azonnal be akar üzemelni, melyek azok, melyek számára csak valamilyen előkészítés szükséges (kábel, érzékelő, aktor)
4. Ne hagyja magát eltéríteni céljától!Egy építés vagy átépítés során a legtöbb szakipar abban érdekelt, hogy minél előbb, minél kevesebb munkával elvégezze a megbízást és ne kelljen fölös kockázatokat vállalnia akár egy plusz kábellel, akár egy plusz aljzattal, dobozzal, kacsolóval.
5. Dokumentáltassa részletesen, hogy milyen gépészeti előkészítés, mihez került előre kialakításra, hogy később egyszerűbb legyen rákötni akár egy új érzékelőt, akár egy új árnyékolót, vagy valamilyen egyéb eszközt.
6. Használja az elkészült rendszert, vonja le a tapasztalatokat és esetleg finomítson adott keretek között, hogy majd kész állapotában még inkább megfeleljen igényeinek.

Ha megkérdeznek én melyik rendszert ajánlom? Nem fogom azt mondani, hogy ezt, vagy azt, de ugyanúgy ezeket fogom megkérdezni és teszek javaslatokat, hogy mi lenne a legmegfelelőbb az ügyfélnek, mert végső soron nem nekem kell majd együtt élnem a rendszerrel, hanem annak, aki megrendeli.

Kapcsolódó termékek: