Shopping Cart

Hívjon minket: +36 20 261 2929

Ingyenes szállítás 100 000 Ft fölött

Redőny beépítés – hogyan ne!

Különféle előrehaladottságú építkezéseket látogatva sok különböző megoldással találkozunk mind a módszereket, mind a hibákat illetően. Az alábbiakban pár olyan hibát taglalunk melyeket akár avatatlan szem is kiszúrhat és kellemetlenségektől kímélheti meg magát, hogyha a szakember esetleg ilyen hibát készül elkövetni.

Ferde redőnytok, és/vagy lefutók

Azt hiszem nem szorul magyarázatra, hogy ha egy szerkezetet egy bizonyos mozgásra terveztek, jelen esetben függőlegesre, akkor a ferde felszerelés azt fogja vonni magával, hogy a szerkezet mozgó alkatrészei a rendellenes igénybevétel miatt nagyon hamar el fognak kopni. Kezdve a felfüggesztő elemekkel (legyen az féder vagy lock-to-play) a lécbevezetők, az arriterek, a palást lécei (általában ebben a sorrendben) tönkre is mennek.

A ferde lefutó amennyiben lefelé összetart, a palást megszorulását eredményezi, a széttartó lefutók közül akár ki is akadhat a palást.

Megjegyzem, természetesen léteznek kifejezetten ferde kialakítású redőnyök is, ezek tetőtéri ferde kialakítású ablakokhoz készülhetnek, de belső mechanikai felépítésük jelentősen eltér a négyszögletű alumínium redőnyökétől.

Elvakolt lefutók, zárófedelek

Mindig is volt igény a rejtett kialakítású redőnyökre, és léteznek is ilyen termékek a piacon, de sajnos néhány önjelölt polihisztor hajlamos mérnökileg nem erre a célra megtervezett szerkezeteket is szakszerűtlenül rejtetté tenni. Az eléépített rendszerű redőnyök esetén a lefutó és a zárófedél nem elvakolható. Ezek elburkolása lehetetlenné teszi a redőny javítását, karbantartását, egyes motortípusok esetén egyáltalán a végállás beállítást is.

Hőhidas beépítés

A falak szigetelésének és a nyílászárók beépítésének van egy bizonyos tudásanyaga, hogy miként is kell ezek találkozásait hő- és pára-szigetelési szempontból szakszerűen beépíteni. A redőny, akár vakolható, akár látszó tokos elvileg nélkülözi ezeket a szempontokat, mert önmagában nem határoló, nem szigetelő szerkezet, ám figyelembe kell venni a csomópont megtervezésénél.

Ez a gyakorlatban legtöbbször úgy történik, hogy az ablak beépítője megkérdezi: „mekkora lesz a redőnytok, hová tegyük az ablakot?”, de minderről már átfogóbban írtam. Lényeg, hogy ha a beépítés során nem áll majd rendelkezésre megfelelő hőszigetelő réteg a tok és a lefutók vonalában (a párkányéban is!) akkor hőhidas lesz minden és vizesedni, penészedni fog az ablak környéke.

Előfordult már az is, hogy olyannal kerestek meg, hogy kihagyták a helyet a nyílászáró fölött a redőnynek, csak tegyük be a vakolható kivitelt és kész is. Persze az általam már többször negatív kontextusban emlegetett „lépcsős áthidalóról” volt szó, az ablak a lépcsős kialakítás külső síkjában, a tok pedig kerüljön a pőre téglafelületre. Érthető okokból a szakszerűtlen feladatot nem tudtuk elvállalni.

Fordított beépítés

Aluredőnyökről írok most, ami normál esetben egy euro-standard, kifelé tekeredő, elé-épített szerkezet, legyen akár látszó tokos, akár vakolható. Ezek a redőnyök:

  • a nyílászáró síkja elé kell, hogy kerüljenek, kívülre
  • nem hőszigetelő és nem határoló szerkezetek, a hideg oldalon vannak
  • előlről, vagy alulról szerelhetőek
  • a lefutók és rajtuk keresztül a tokvégek az elsődleges teherviselő elemei, nem a tok.

Léteznek úgynevezett föléépített redőnyök is, melyek más kialakításúak, azaz, a nyílászáró síkjában vagy azon belül vannak beépítve, határoló és hőszigetelő szerkezetek, belülről, hátulról szerelhetőek, és a tok a teherviselő elemük. Nem kerülnek számottevően többe, mint az aluredőnyök, mégis pár napja ismét találkoztam egy esettel, ahol az ügyfél azzal keresett meg, hogy valaki aluredőnyt épített be (kendácsolt be) egy nyílászáró fölé rejtve. Olcsóbb volt pár ezer forinttal, de fűtés szempontjából egyenértékű egy egész nap nyitva tartott ablakkal, ráadásul úgy javítható, hogy az ablak fölött szét kell verni a gipszkarton burkolatot, lemezollóval „kinyitni” a tokot, esetleges módon hőszigetelni, valamint az egész szobát portalanítani és festeni.  Kérdem én, egy állítólagos szakember hogy vette a bátorságot, hogy egy laikus tájékozatlanságát kihasználva valakit ilyen mocskos módon átverjen? Vagy ő maga volt ennyire tudatlan?

Túlméretes szerkezetek

Magától érthető, hogy minden szerkezetnek van egy bizonyos teherbírása, amit még az anyag és a forma elvisel. A redőny alkatrészei is ilyenek, véges a teherbírása a lécnek, a fédereknek, a tengelynek, a csapágyaknak, ráadásul mindezek együtt működnek egymással, hat rájuk a szélterhelés is, így a minden gyártó megállapít bizonyos sarokszámokat, amik behatárolják, hogy legalább és legfeljebb mekkora lehet a szélesség, a magasság, az összfelület, és persze milyen helyi szélterhelés esetén kell ezeket még tovább szűkíteni, hisz egy 10. emeleti lakás teraszán teljesen más igénybevétel éri a szerkezetet, mint egy szélvédett átriumban.

Találkoztunk már ablakra való redőnylécből készített, redőnykapuvá előléptetett szerkezettel, ugyanúgy, mint használhatatlanul keskeny és magas szerkezettel, amely mindig megakadt felső pozíciójában.

Az ilyen esetekben legtöbbször az esztétikai elvárás és a pénzügyi nyomás egyszerre készteti a szerelőt, hogy szakszerűtlenségre vetemedjen. Gyártóként viszont ha csak azt veszem alapul, hogy egy szakszerűtlenül összerakott szerkezet, amiben garantáltan kódolva van a meghibásodás a Magyar jog szerint ugyanazt a garanciát kell, hogy kapja, mint egy szakszerű akkor esztelenség vállalni ilyen termék gyártását még az ügyfél nyomására sem, különösen, hogy az ügyfelet kíméljük meg a későbbi kellemetlenségektől.

Hibás végállás beállítások

Motor és motor között legalább akkor a különbségek vannak, mint redőny és redőny között, de erről is írtam már korábban bővebben.

Az olyan esetekben, ahol nem a motor állítja be a saját végállását, olyankor a szerelő szokta. Ennek van egy bizonyos szempontrendszere, hogy mit kell figyelembe venni a beállítás során és aki eszerint jár el az szabályos és jól működő beállítást hagy maga után.

Ha túl feszesre állítják a felső végállást, akkor attól megnyúlnak a lamellák, vetemednek a lécek, a féderek vagy más felfogatók szakadhatnak, törhetnek, belenyomódhatnak a redőnylécekbe, valamint a műanyag lécbevezetők élettartama is rendkívüli módon lerövidül, és amikor ez utóbbi bekövetkezik, akkor szokott az történni, hogy a redőnypalást felakad, a motor forog tovább, és az egész mindenestül beszorul a tokba, tönkre téve az összes lamellát, és gyakran a motort is.

Ha az alsó végállás kerül túlfeszítésre akkor a féderek vagy felfogatók sínylik meg a legjobban, amik szakadnak, törnek, végül egyszer csak nem megy többé fel a redőny, csak a pőre tengelyt fogja forgatni a motor végállásig. Mondjuk ez még mindig kedvezőbb eset és ha csak nem emeleten van még mindig könnyebben javítható, mint az előbbi.

Előfordul javítások után (palást csere, vagy sérült léc kiszedése a palástból, hogy a végállások nem kerülnek pontosításra, ilyenkor szinte garantált az, hogy nagyon hamar újra szerelőre lesz szükség.

Redőny lefutójának kiemelése

Szükség lehet a redőny kiemelésére a nyílászáró síkjától, ha a helyzet úgy kívánja. Szúnyoghálót terveznek beépíteni, vagy ajtókilincs van útban, de volt már hogy másodlagos árnyékolóként naphálót építettek be mögé. Akár gyári kiemelt lefutóról, akár alumínium profilos, vagy más anyagból készült kiemelő szerkezetről legyen szó, fontos, hogy a szerkezet síkban maradjon, továbbra is függőlegesen működhessen a szerkezet, vízszintesen a tengely és kellően stabil is legyen, sok esetben a szakszerűtlen kiemelés egy egyébként teljesen szabályos kialakítású redőny működését is lehetetlenné tudja tenni.

 

 

Kapcsolódó termékek:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ingyenes kiszállítás

100 000 Ft fölött

Előzetes felmérés

Igény esetén

Garancia

Szakszerű beszerelés esetén

100% Biztonságos fizetés

Online vagy készpénzben

-15%

ROLETTA, SÁVROLÓ
TERMÉKEKRE

NOVEMBER 26. - DECEMBER 13. KÖZÖTT WEBSHOPUNKON.